Aki nem volt olyan szerencsés, hogy az iskolában a házi dolgozatok írása közben a tanárok megkövetelték a pontos hivatkozásokat, az most bajban van!

A házi dolgozatok készítésekor sokszor a szövegben egyáltalán nem hivatkoznak a hallgatók, csak a végére biggyesztenek egy irodalomjegyzéket. Ezzel az a gond, hogy a szakdolgozatban, az irodalomjegyzékben csak az szerepelhet, amire a szövegben hivatkoztál! Más nem! Egy külön "Jegyzetek" címszó alatt esetleg szerepelhetnek olyan források, amire nem hivatkoztál, de ez nem számít bele.

Hajszálpontos hivatkozásokra van szükség, és ráadásul már a szövegben is, nemcsak a végén!

Nézzük, hogyan!

Tipikus hiba, szinte mindenki elköveti: megír egy fejezetet, és a fejezet végére odabiggyeszt egy forrást. Mi a baj ezzel?

Az, hogy ezt egy ötödikes általános iskolás is meg tudja csinálni. Ehhez aztán nem kell felsőoktatás!

Neked különböző forrásokat kell összevetned és értékelned! Hogyan?

A legegyszerűbb, és univerzálisan, minden szakdolgozatnál felhasználható tipp: keress több definíciót ugyanarra a dologra! Aztán nézd meg, hogy a definíciókban mik a közös pontok, mik a főbb különbségek, melyik szélesebb, melyik konkrétabb, melyik készült nyilvánvalóan a gyakorlat vagy elmélet szemszögéből. Ez már a saját értékelésed lesz! Akár össze is állíthatsz egy saját definíciót ugyanarra a dologra a többiek felhasználásával!

Ez a szakdolgozat bármely fejezetében alkalmazható. Végy több irodalmat, és nézd meg, hogy ugyanarról írva mik az eltérések és közös pontok! Még érdekes is lesz!

Konzultáció során találkoztam valakivel, aki konfliktuskezelésről írt szakdolit. Az első konzultáción elkészítettük együtt a vázlatot, a másodikon pedig átnéztem, amit eddig írt. Kétségbeesve jött hozzám: a konfliktuskezelésnél annyi különböző szempont szerinti kezelést talált, és most akkor melyiket tegye a szakdolgozatba?

Nos: mindegyiket! Sőt, jegyezd meg, hogy milyen érdekes, hogy ahány szerző, annyi osztályozási mód, és akár következtetéseket is levonhatsz a közös és különböző pontok alapján!

Ez az, amit egy ötödikes általános iskolás nem tud megtenni. Ehhez már kell a felsőoktatás, vagyis megfelel a végzősökkel szemben támasztott követelményeknek.

A harmadik hiba, amit mindenki elkövet, a legsúlyosabb: szó szerint kiírjátok a könyvből a gondolatokat. Lehet szó szerint idézni! Ennek azonban célja kell legyen, és ha nincs, akkor az jelentősen csökkenti a dolgozatod értékét!

A szó szerinti idézésnek három célja lehet: vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz valami, vagy definícióról van szó. Az utolsó érthető gondolom, a definíciókat nincs értelme nem szó szerint idézni. Ha valami nagyon jó, az körülbelül azt jelenti, hogy a világtörténelem folyamán még nem élt szerző, aki ennél jobban, szebben, kerekebben megfogalmazta volna a mondanivalóját. (Pl. párja nincs annak, ahogy Stiglitz, volt IMF vezér írt a globalizációról az afrikai gazdás példájával.)

Ha valami nagyon rossz, az a te esetedben csak azt jelentheti, hogy a szerző szóhasználatával vitatkoznál (vagy más szerzőnek ellentmond). Ilyenkor természetes, hogy meg kell mutatni, hogy melyik az a rész, amivel vitáznál. Mindez azonban természetesen nem vonatkozik műelemzésekre, hiszen ott a szó szerinti idézés létfeltétel.

Mit tegyél, ha nem szó szerint idézel? Ez az ún. parafrázis, vagyis egy gondolat átfogalmazása. De vigyázat!

Nem ér, ha az összes "és" kötőszót kicseréled arra, hogy "illetve", vagy megcseréled a két mondatrészt! A parafrázisnak is vannak szabályai. Nagyon egyszerűek ezek a szabályok: vagy húzod-nyújtod, mint a rétestésztát, vagy zanzásítod, vagyis összenyomod. Egy fél oldalt leírhatsz vagy egy egész oldalban, vagy egyetlen rövid bekezdésben – ez biztosítja ugyanis egyedül, hogy nem ugyanazokat a kifejezéseket, mondatszerkezetet használod. A parafrázis szabályaira tekints úgy, mint egy mankóra, ami segít neked, és ne úgy, mint egy tiltásra, ami akadályoz.

Hivatkozási módszerek a szakdolgozatban

Ha egy ábrát vagy egy pontos idézetet veszel ki egy könyvből, tüntesd fel az oldalszámot is, ha csak a gondolatot használod fel, akkor általában három követelményrendszer van, amiből manapság kettőt használnak:

a lábjegyzetes módszer, vagy az ún. szerző-évszám (hivatalosan: Harvard) módszer.

A szögletes zárójeles, sorszámos [1] módszer azért van kihalóban, mert manuális szerkesztést igényel: ha beszúrsz valamit, kézzel kell az egészet újra átsorszámoznod. A szerző-évszám módszernél: (Kotler, 2000) formátumban hivatkozol rá a szövegben, vagy a lábjegyzetbe beírod a forrás összes adatát, amit az irodalomjegyzéskben ABC sorrendben megismételsz. A BGF használja egyedül a Harvard módszer egy torzított változatát, itt szögletes zárójelet kérnek a kerek helyett valamiért. Amit azonban az iskola kér, neked kutya kötelességet betartani!

Az irodalomjegyzékben szerző szerint ABC sorrendbe kell tenni a műveket.

Tehát a szabvány az, hogy a szó szerinti idézésnél oldalszámot is fel kell tüntetni, míg tartalmi idézésnél elvileg elég a pontos forrás. Sajnos sok konzulens nem ismeri ezt a szabályt, így kérhetnek mást is. Neked pedig azt kell nyújtanod, amit kérnek.

A hivatkozás módja különbözik könyvnél, újságnál/folyóiratnál, Internetes forrásnál, nézzük meg, hogyan:

Könyveknél:

Dolgozat szövege (Kotter, 1999, p32) > Irodalomjegyzékben: ABC sorrendben, K betűnél: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest

VAGY

Dolgozat szövegébe automatikus lábjegyzet (Beszúrás menüpont – Hivatkozás – Lábjegyzet), majd feltüntetni a pontos forrást: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, p32

Folyóiratoknál:

Szörényi Ágnes (2003): Tévképzettek, Munkanélküliek friss diplomával, In Figyelő, 2003. október 23., p57 (vagy ahogy a folyóirat címlapján szerepel a dátum megjelölés, pl. Munkaügyi Szemlénél: XV. évfolyam, 2. szám, p121)

Könyveknél:

Internetről letöltött cikk:

szerző (évszám): a cikk címe, pontos link, Letöltés időpontja: dátum

A hivatkozásoknál lévő p23 helyett alkalmazható a p. 23, 23p, 23. oldal is. (A p=pagina, latin, de erre tuti rájöttetek már.)

A szakdolgozatnál is látszik, hogy vannak erős iskolák és kevésbé jók: az erős iskolákban (hadd ne nevesítsünk) gondosan és komolyan be kell tartanod a formai követelményeket.

Ne felejtsd: "szakmai közönségnek" írsz, a formai követelmények betartásával a tiszteleted mutatod feléjük.

Következő tipp: Hogyan építsd fel a szakdolgozatodat?