Wikipédia, mint szakdolgozat forrás?


Megvallom mindig ellenálltam a kísértésnek, hogy egy szakdolgozatban a Wikipédiát forrásként használjam. Gondolom nem is kell indokolnom, hogy miért, hisz a Wikipédiában bárki lehet ”szerkesztő”, akár a szomszéd Mári néni is...

De pár hónapja megvettem Chris Anderson: Hosszú farok című könyvét (a cím megtévesztő, nem egy hölgyeknek szóló erotikus olvasmányról van szó, ha nem a digitális világ gazdaságra gyakorolt hatását mutatja be a szerző.) és lassan végre sikerült elolvasnom a könyv felét.

Azt most nem ecsetelgetem, hogy mennyire jó a könyv, jelenleg csupán egy érdekes gondolatot szeretnék kiragadni belőle. Nos, jól gondoljuk, a Wikipédia tényleg nem tökéletes. Ebből kiindulva pedig fel sem merül senkiben, hogy egy enciklopédiával versenyre kelhetne. De tegyünk egy próbát; állítsuk egymással szembe a Wikipédiát és mondjuk a Britannica enciklopédiát! Első nekifutásra egyértelműnek tűnik, hogy míg a Britannicát szakemberek hada írja, csiszolgatja tökéletesre évek hosszú munkájával, addig a Wikipédiát ismeretlen tudásszintű emberek milliói formálják percről perce mássá, így nyilvánvalónak tűnik, hogy a Britannica könnyedén lenyomja ”ellenfelét”. De biztos ez?

Ha a Wikipédia nem hiteles, akkor mi van a Britannicával? Az tévedhetetlen?

Nem

2005-ben a Nature tudományos magazin próbára tette a Britannicát és 42 tudományos szócikkét vizsgálva megállapította, hogy szócikkenként átlagosan 3 hibát találtak. A Wikipédiában pedig 4-et. A két tudásbázis között a fő különbség az volt, hogy a cikk megjelenését követően a Wikipédiában napok alatt javításra kerültek a hibák, míg a Britannica esetében ezzel meg kellett várni a következő kiadást. ...és ez az írott tudásbázisok fő hátránya: a változás lassúsága, illetve a tudásanyag korlátozott mennyisége! Hol sekélyesek, hol pedig elavultak.

A Wikipédia összességében a világ legjobb enciklopédiája, ezt nem lehet vitatni.

Egy IBM felmérés szerint a leggyakrabban látogatott (természetesen angol nyelvű) szócikkek esetében a véletlen és szándékos hibák átlagosan kevesebb, mint 4 perc alatt javításra kerülnek, hisz a milliónyi önjelölt szerkesztő teljes kontroll alatt tartja a rendszert. Természetesen ez nem minden szócikkre igaz, viszont a fontosabb fogalmak esetében egyértelműen számítani lehet a Wikipédia pontosságára.

Összegzésképpen a Wikipédia és a Britannica szócikkeinek minőségét szeretnénk egy 10-es skálán értékelni, akkor a következő eredményre juthatunk:

Wikipédia – Minőség: 0-10-ig változik, átlagban 5.
Britannica – Minőség 5-9 között változik, átlagban 7.

No, de a Wikipédiában tízszer annyi szócikk található, mint a Britannicában!
(forrás: Chris Anderson: Hosszú farok HVG kiadó, Budapest 2006, 81-86.o.)

Szóval, ha épp szakdolgozatot írtok, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy a Wikipédiát felveszitek-e a források közé.;) Aztán, ha a konzulens tiltakozik, akkor a kezébe lehet adni a könyvet vagy a következő cikket!