Szakdolgozat 1 hónap alatt? IGEN!
A szakdolgozatírás tortúra. Szenvedéseid azonban lerövidítheted, sőt,
az egészet viszonylag fájdalommentessé teheted.Hogyan?
A szakdolgozatírásnak
ugyanúgy van módszere, mint egy mobiltelefon használatának. Hiába nyomogatod
vadul a gombokat, a célodhoz legfeljebb véletlenszerűen jutsz el a használati
utasítás nélkül. Ezt adjuk most át itt: a szakdolgozatírás használati utasítását.
Garantáltan bevált, hiszen az itt olvasható tippeket profi, többtucatnyi
diplomamunkát megírt szakdolgozatírók tapasztalatai alapján állítottuk össze.
Napokkal, hetekkel rövidítheti meg a szakdolgozatírás idejét.
1. Nem minden szakdolgozati téma jó, ami fénylik!
Nem találok irodalmat a szakdolgozatomhoz!
Nem segít a cég anyagokkal, pedig róluk írok!
Nincs semmi magyarul a szakdolgozati témámról!
Írtam egy csomó cégnek, de nem kaptam választ!
Nem is hinnéd, hányan ütköznek ilyen és ehhez hasonló
akadályokba.
A jó szakdolgozati téma egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy
van hozzá irodalom!
Még mindig sokan találomra választanak a témalistából, ami
kész (szakdolgozati) öngyilkosság. Nagyon fontos, hogy ha cégről írsz, akkor
előre ellenőrizd le, hogy biztosan segíteni fognak, és erre van egy kijelölt
ember is, akivel már beszéltél, és akit személyesen ismersz, és hogy a
megfelelő adatokat egyáltalán a rendelkezésedre bocsáthatják-e.
Túl sokszor
fordul elő, hogy egy cég elméletben felvállalja a segítségnyújtást, aztán
később cserbenhagyja a dolgozatírót.
Fontos a témaválasztásnál az is, hogy
lehetőleg ne legyen szükséged olyan adatokra, hogy az albán határon június
hónapban hány német autó haladt át. Kizárt, hogy megszerzed.
Túlzottan "új"
témáról biztosan csak idegen nyelven találsz irodalmat (pl. virtuális HR)
és ugyanez jellemző a "rétegtémákra" - vagyis a kevésbé közkedvelt
("mainstream") témákra.
Sokan nem ismerik a különbséget a szakdolgozati téma
és a cím között.
A téma csak egy általános megközelítés, amit a címmel neked
konkretizálnod kell.
Például, ha a téma célpiaci marketing, akkor neked le
kell szűkítened, illetve konkréttá kell tenned mondjuk így: célpiaci versus
tömegmarketing, vagy célpiaci marketing a magyar piacon esettanulmányokon
keresztül, esetleg célpiaci marketing a Cég kft-nél.
Minden szakmának megvannak
a saját "divatos" témái, mint pl. a menedzsmentben az üzleti etika
és annak új dimenziói, mint pl. az etikai audit, vagy a felnőttképzésben
a life-long learning koncepciója vagy a digitális pedagógia és eszközrendszere.
Nem kell mást tenned, csak saját szakterületedre, mint kulcsszóra
rákeresni és átfutni azokat az újságcikkeket, amelyekre rálelsz.
Néhány hangzatos cím vagy témaajánlat:
- A társadalmi felelősségvállalás szerepének növekedése a vállalatok
gazdálkodásában, az etika és profit összefüggései
- A globalizáció hatása a vezetői munkára, szerepekre
- Az üzleti etika előretörése a magyar gazdaságban a nemzetközi
trendek tükrében
- Az emberi erőforrás, mint termelési tényező, a HR súlya, szerepe
és kiteljesedése a magyar vállalatok gazdálkodásában
- Az emberi erőforrás menedzsment jövője, a virtuális HR, a totális
kiszervezés, co-sourcing és társaik
- A magyar munkaerőpiac kulturális jellemzői, kulturális örökségünk
a modern menedzsment technikák útjában
- Az állami szféra visszásságai, modernizációja, létszámcsökkentés
vagy hatékonyságnövelés
- A fogyasztók megközelítése a globális gazdaságban, a célpiaci
marketing hazai és nemzetközi esettanulmányokon keresztül
- A logisztika fejlődése és a magyarországi vállalatgazdálkodásban
betöltött szerepe a nemzetközi tendenciák tükrében
- A vevőkiszolgálás a logisztikában, a költségtakarékosság és
a magasabb szolgáltatási színvonal ellentéte
- Az outsourcing, a tevékenység-kihelyezés helyes megközelítése
és buktatói vállalati esettanulmányokon keresztül
- A reklámetika kialakulása és fejlődése, nemzetközi trendek
versus magyarországi helyzet
- A reklám jövője, a nemzetközi tendenciák és technikák begyűrűzése
a magyar reklámpiacra
- Az online marketing fejlődése és dinamizmusa, a magyarországi
tendenciákkal összefüggésben
- Az e-kereskedelem és az e-gazdaság kialakulása, helyzete és
jövője Magyarországon
- A szervezetek közötti és szervezeten belüli konfliktuskezelés
módszerei, mediáció versus jogorvoslat
- A magyar munkaerőpiac fejlődése a rendszerváltástól napjainkig,
a jelen társadalmi és gazdasági tendenciái és ezek kihatása a
jövőre
- A munkanélküliek "elit" rétege: a diplomás munkanélküliek
Magyarországon, okok és háttér
- A munkaügyi szervezet hatékonyságának elemzése, javaslatok
annak fejlesztésére
2. Mi legyen a szakdolgozatod célja? Mik azok a hipotézisek?
A szakdolgozatod témája nem a dolgozat célja. A dolgozatod célkitűzésénél
nagyon-nagyon óvatosnak kell lenned, mert ha a cél nem teljesül, a dolgozat
lehet bármilyen szép és kerek, az értéke alacsony.
Mi a hipotézis?
Ez egy előzetes feltevés, amely a kutatásaid középpontja, és
a dolgozat megírása során azért kutatsz, hogy kiderüljön, az a hipotézis igaz,
vagy nem igaz.
A hipotézis nem kérdés! A hipotézis egy állítás.
Hipotéziseket
mindenképpen előzetes kutatás alapján érdemes felállítanod! Ha nem vagy
legalább minimálisan otthon egy témában, ne várd el magadtól, hogy képes leszel
hipotéziseket felállítani!
Nézzük meg, mi lehet a dolgozatod célja pár fenti címre alapozva!
Az 1-es címre vonatkoztatva: bemutatni, hogy a társadalmi szerepvállalás hogyan
függ össze a cég méretével vagy nyereségességével.
Hipotézis: minél sikeresebb
egy cég, vagyis minél nyereségesebben működik, és minél nagyobb mértékben
növekszik és fejlődik, annál jelentősebb a társadalmi szerepvállalása
VAGY: A társadalmi szerepvállalás léte vagy nem léte nem függ össze egy cég
méretével.
Az 5-ös címre vonatkoztatva: bemutatni a HR szakma jövőjét, és mindazokat az új
technikákat, amelyek trendeket vetíthetnek előre, illetve ezzel összefüggésben
feltérképezni a trendeket.
Hipotézis: a HR paradigmaváltáson megy keresztül
VAGY: a HR a 21. században soha nem látott kihívásokkal szembesül;
a HR
fejlődése paradox: finanszírozottságában kezdi elveszíteni súlyát a
gazdálkodáson belül, de fontossága nagyobb, mint valaha.
Érted már, hogy miért nem tudsz hipotéziseket felállítani a téma ismerete nélkül?
3. Hogyan kezdj a szakdolgozatíráshoz?
Vázlattal! A vázlat megírását a konzulensed nem véletlenül kéri! Ha a vázlatod
megvan, félúton vagy a kész szakdolgozat felé. Ha van egy ütős vázlatod, onnan
a szakdolgozat megírása szolgamunka és kevés kihívást rejt: csak a hátsó feled
kell hozzá.
A személyes konzultációs szolgáltatásra sokan jönnek kész
vázlatokkal, és azzal, hogy továbbra sem tudják, hogyan kezdjék el a dolgozatot.
Ez az ismertetőjele annak, hogy a vázlatod nem jó!
A vázlat összeállítása egyáltalán nem könnyű, ha az első szakdolgozatod írod.
Miből áll egy jó vázlat? A következő fejezetei vannak:
(1) a vázlat bevezetése, avagy a dolgozat célja, és a témaválasztás személyes
indíttatása, hipotézisek, kutatási módszerek rövid összegzése - ez majd a
tényleges szakdolgozati bevezető része lesz kicsit kibővítve, tehát igen
hasznos, ha megírod. Néhány iskolában külön vázlati fejezetbe kérik a
hipotéziseket, de ha nem, ide érdemes beletenni.
(2) Várható tartalomjegyzék, ugyanolyan rendszerben, ahogy azt a
dolgozatban fel fogod tüntetni, tehát 1, 1.1, 1.1.1 rendszerben.
(3) Várható irodalomjegyzék, tehát mindazok az irodalmak, amikből dolgozni
fogsz. Itt irodalmak alatt könyveket, folyóiratokat, internetes forrásokat,
illetve adatbázisokat értek - erről még szó lesz a következő pontunkban.
Egy jó vázlat 2-5 oldalas, tehát bő. Ötösre értékelt mintavázlatokat
ingyenesen
letölthetsz innen!
4. Honnan szerezz irodalmat? Hogy kutass?
A kutatás minden szakdoli alapja. Alapvetően két fajtája van: primer
és szekunder.
A primer kutatás ritkán követelmény: ez kérdőíveket,
mélyinterjút tartalmaz, illetve szakemberek telefonos/emailes megkérdezését
jelenti.
A szekunder kutatás pedig a mások által összegyűjtött adatokban
kutakodás: erre lesz leginkább szükséged.
Milyen forrásokat használj?
Először is, mit ne használj!
Semmiképp ne használj
fel más szakdolgozatokat, mert 1% alatt van az évi 80-100 ezer leadott
szakdolgozat között a forrásértékű! Tudom, sokkoló, de valóban így van, tehát
szépen kérlek, semmiképp se használj fel mástól kapott szakdolgozatokat!
Ne használj tankönyveket, vagy jegyzeteket, mert ezek legtöbbször elavultak,
régiek, és ráadásul nincsenek benne források feltüntetve, tehát akaratlanul is
a plágium bűnébe esel. (Ugyanez érvényes országos szinten a szakdolgozatok
75-80%-ára is!)
Ok, de akkor mit is használj?
Először is: készülj fel arra, hogy egy fél napot el kell töltened a számodra
elérhető legnagyobb könyvtárban.
Budapestieknek a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtárat javaslom,
vidékiek számára a Megyei könyvtárakat, még ha ez utóbbi
utazással is jár.
A könyvtárosok nem a könyvek, hanem az emberek miatt vannak
a könyvtárban, és tapasztalataim szerint, ezt ők is tudják. Ha kedvesen kérsz
tőlük segítséget, mindent megtesznek, hogy segítsenek. De ne várd el, hogy a
munkát elvégezzék helyetted! A könyvtárban első lépésben nézd meg az
elektronikus katalógusban, hogy a szakdolgozatod témájához kötődő kulcsszavakra
milyen könyveket találsz! Ezekbe ott helyben nézz bele, és ha kicsit is
használható, vidd haza!
Itt sokan megállnak, ez azonban csak az első, ráadásul a legkevesebbet érő
lépcső. Ezután látogass el az olvasóterembe, ahol a szakdolgozati témádba vágó
szakmai folyóiratokat kell átnézned. Attól függően, hogy mennyi értékes cikket
találsz, 3-6 évfolyamot is át kell nézned. Azokat a cikkeket, amelyek jók
lehetnek a szakdolgozatodhoz, másold ki! Ne felejtsd el feltüntetni a
forrásokat (ha nincsen az újság fejlécében vagy láblécében), mert nagyon
kényelmetlen, amikor otthon jössz rá, hogy nem tudod, honnan van a forrás.
Vannak speciális könyvtárak is, érdemes utánanézned! Üzleti témákra a Corvinus
könyvtára nagyságrendekkel jobb, mint a Szabó Ervin, és van országos
mezőgazdasági és logisztikai gyűjtemény is.
Ha beszélsz idegen nyelvet (amit nagyon remélek, mert ha nem, az szakmai
öngyilkosság a részedről), akkor érdemes felmenni a Szabó Ervin könyvtárban a
negyedik emeletre, és belenézni pl. az
EBSCO, illetve más adatbázisokba.
A világ vezető szakmai lapjait teljesen ingyen elérheted innen, és szenzációs
anyagokat találsz! Itt vagy cd-re írhatod, vagy kinyomtathatod, vagy esetleg
e-mailben elküldheted magadnak. Ha ez utóbbit választod, akkor nagyon figyelj
arra, hogy egy-egy pdf mérete 1-4 mega is lehet, és ne tömítsd el ezekkel a
postaládád! Maximálisan 50 cikket enged a rendszer, és nem használhatsz pen
drive-ot.
A kutatás befejező lépcsője már otthon zajlik, már ha van otthon internet
elérésed. Remélhetőleg van egy ADSL kéznél, ha pedig nincs, itt az ideje,
hogy legyen! Pár ezer Ft egy hónapban, és a szakmai túlélésedhez
nélkülözhetetlen, hogy kebelbaráti viszonyban légy az internettel! Ez pedig
csak akkor valósul meg, ha otthon kéznél van.
Keress rá a szakdolgozati
témáddal kapcsolatos alapvető kulcsszavakra, és nézegesd végig a találatokat!
Nyomtasd ki ezeket, de nagyon ügyelj arra, hogy a hajszálpontos link ott
legyen, mert különben plusz munkát szerzel magadnak azzal, hogy utána kell
visszakeresgetni.
Vigyázat! Csak akadémikus, illetve megbízható forrásokat
használj!
A Wikipédia például nem számít annak, bár ez külföldi szakmai
körökben élénken vitatott.
Ahogy írtuk, a szakdolgozatod tartalmazhat primer kutatást is,
vagyis első kézből szerzett adatokat, amire van egy szenzációs anyagunk a mini
kérdőívünket kitöltők számára.
Ezt mindenképpen töltsd le!
Jelképes áron
hozzájuthatsz minta primer kutatásokhoz is, amelyek kitűnő értékelést kaptak.
Kutatás szempontjából a következő helyeket nagyon szeretjük:
- www.fn.hu a Figyelő című gazdasági
hetilap archívuma, pár cikkhez előfizetői jelszó kell
- www.piac-profit.hu
a legjobb, nem kell jelszó, hosszabb, elemző jellegű irományok
- www.hvg.hu regisztráció szükséges,
de fizetni nem kell
5. A 3 hiba, amit mindenki elkövet
Aki nem volt olyan szerencsés, hogy az iskolában a házi dolgozatok írása
közben a tanárok megkövetelték a pontos hivatkozásokat, az most bajban van!
A házi dolgozatok készítésekor sokszor a szövegben egyáltalán nem hivatkoznak
a hallgatók, csak a végére biggyesztenek egy irodalomjegyzéket. Ezzel az a
gond, hogy a szakdolgozatban, az irodalomjegyzékben csak az szerepelhet,
amire a szövegben hivatkoztál! Más nem! Egy külön "Jegyzetek" címszó alatt
esetleg szerepelhetnek olyan források, amire nem hivatkoztál, de ez nem
számít bele.
Hajszálpontos hivatkozásokra van szükség, és a szövegközben!
Nézzük, hogyan!
Szintén tipikus hiba, szinte mindenki elköveti: megír egy fejezetet, és a
fejezet végére odabiggyeszt egy forrást. Mi a baj ezzel? Az, hogy ezt egy
ötödikes általános iskolás is meg tudja csinálni. Ehhez aztán nem kell
felsőoktatás!
Neked különböző forrásokat kell összevetned és értékelned!
Hogyan?
A legegyszerűbb, és univerzálisan, minden szakdolgozatnál
felhasználható tipp: keress több definíciót ugyanarra a dologra! Aztán nézd
meg, hogy a definíciókban mik a közös pontok, mik a főbb különbségek, melyik
szélesebb, melyik konkrétabb, melyik készült nyilvánvalóan a gyakorlat vagy
elmélet szemszögéből. Ez már a saját értékelésed lesz! Akár össze is
állíthatsz egy saját definíciót ugyanarra a dologra a többiek
felhasználásával!
Ez a szakdolgozat bármely fejezetében alkalmazható. Végy
több irodalmat, és nézd meg, hogy ugyanarról írva mik az eltérések és közös
pontok! Még érdekes is lesz!
Konzultáció során találkoztam valakivel, aki
konfliktuskezelésről írt szakdolit. Az első konzultáción elkészítettük együtt
a vázlatot, a másodikon pedig átnéztem, amit eddig írt. Kétségbeesve jött
hozzám: a konfliktuskezelésnél annyi különböző szempont szerinti kezelést
talált, és most akkor melyiket tegye a szakdolgozatba?
Nos: mindegyiket! Sőt,
jegyezd meg, hogy milyen érdekes, hogy ahány szerző, annyi osztályozási mód,
és akár következtetéseket is levonhatsz a közös és különböző pontok alapján!
Ez az, amit egy ötödikes általános iskolás nem tud megtenni. Ehhez már kell
a felsőoktatás, vagyis megfelel a végzősökkel szemben támasztott
követelményeknek.
A harmadik hiba, amit mindenki elkövet, a legsúlyosabb: szó szerint
kiírjátok a könyvből a gondolatokat. Lehet szó szerint idézni! Ennek azonban
célja kell legyen, és ha nincs, akkor az jelentősen csökkenti a dolgozatod
értékét!
A szó szerinti idézésnek három célja lehet: vagy nagyon jó, vagy
nagyon rossz valami, vagy definícióról van szó.
Az utolsó érthető gondolom,
a definíciókat nincs értelme nem szó szerint idézni. Ha valami nagyon jó, az
körülbelül azt jelenti, hogy a világtörténelem folyamán még nem élt szerző,
aki ennél jobban, szebben, kerekebben megfogalmazta volna a mondanivalóját.
(Pl. párja nincs annak, ahogy Stiglitz, volt IMF vezér írt a globalizációról
az afrikai gazdás példájával.)
Ha valami nagyon rossz, az a te esetedben
csak azt jelentheti, hogy a szerző szóhasználatával vitatkoznál (vagy más
szerzőnek ellentmond). Ilyenkor természetes, hogy meg kell mutatni, hogy
melyik az a rész, amivel vitáznál. Mindez azonban természetesen nem vonatkozik
műelemzésekre, hiszen ott a szó szerinti idézés létfeltétel.
Mit tegyél, ha nem szó szerint idézel? Ez az ún. parafrázis. Vigyázat! Nem
ér, ha az összes "és" kötőszót kicseréled arra, hogy "illetve", vagy
megcseréled a két mondatrészt! A parafrázisnak is vannak szabályai. Nagyon
egyszerűek ezek a szabályok: vagy húzod-nyújtod, mint a rétestésztát, vagy
zanzásítod, vagyis összenyomod. Egy fél oldalt leírhatsz vagy egy egész
oldalban, vagy egyetlen rövid bekezdésben - ez biztosítja ugyanis egyedül,
hogy nem ugyanazokat a kifejezéseket, mondatszerkezetet használod. A
parafrázis szabályaira tekints úgy, mint egy mankóra, ami segít neked, és ne
úgy, mint egy tiltásra, ami akadályoz.
Hogyan hivatkozz? Ha egy ábrát vagy egy pontos idézetet veszel
ki egy könyvből, tüntesd fel az oldalszámot is, ha csak a gondolatot
használod fel, akkor általában három követelményrendszer van,
amiből manapság kettőt használnak:
a lábjegyzetes módszer, vagy az ún.
szerző-évszám (hivatalosan: Harvard) módszer.
(A szögletes zárójeles, sorszámos [1] módszer azért van
kihalóban, mert manuális szerkesztést igényel: ha beszúrsz valamit, kézzel
kell az egészet újra átsorszámoznod. A szerző-évszám módszernél: (Kotler,
2000) formátumban hivatkozol rá a szövegben, vagy a lábjegyzetbe beírod a
forrás összes adatát, amit az irodalomjegyzéskben ABC sorrendben megismételsz.
A BGF használja egyedül a Harvard módszer egy torzított változatát, itt
szögletes zárójelet kérnek a kerek helyett valamiért. Amit azonban az iskola kér,
neked kutya kötelességet betartani!
Az irodalomjegyzékben szerző szerint ABC sorrendbe kell tenni a műveket.
Tehát a szabvány az, hogy a szó szerinti idézésnél oldalszámot is fel
kell tüntetni, míg tartalmi idézésnél elvileg elég a pontos forrás.
Sajnos sok konzulens nem ismeri ezt a szabályt, így kérhetnek mást is.
Neked pedig azt kell nyújtanod, amit kérnek.
A hivatkozás módja különbözik könyvnél, újságnál/folyóiratnál, Internetes
forrásnál, nézzük meg, hogyan:
Könyveknél:
Dolgozat szövege (Kotter, 1999, p32) > Irodalomjegyzékben:
ABC sorrendben, K betűnél: Kotter, J. (1999): Változások irányítása,
Kossuth Kiadó, Budapest
VAGY
Dolgozat szövegébe automatikus lábjegyzet
(Beszúrás menüpont - Hivatkozás - Lábjegyzet), majd feltüntetni a pontos
forrást: Kotter, J. (1999): Változások irányítása, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999, p32
Folyóiratoknál:
Szörényi Ágnes (2003): Tévképzettek, Munkanélküliek friss diplomával,
In Figyelő, 2003. október 23., p57 (vagy ahogy a folyóirat címlapján
szerepel a dátum megjelölés, pl. Munkaügyi Szemlénél: XV. évfolyam,
2. szám, p121)
Internetről letöltött cikk:
szerző (évszám): a cikk címe, pontos link, Letöltés időpontja: dátum
A hivatkozásoknál lévő p23 helyett alkalmazható a p. 23, 23p, 23. oldal
is. (A p=pagina, latin, de erre tuti rájöttetek már.)
A szakdolgozatnál is látszik, hogy vannak erős iskolák és kevésbé
jók: az erős iskolákban (hadd ne nevesítsünk) gondosan és komolyan be kell
tartanod a formai követelményeket.
Ne felejtsd: "szakmai közönségnek" írsz,
a formai követelmények betartásával a tiszteleted mutatod feléjük.
6. Hogy építsd fel a szakdolgozatod?
A legtöbb iskolában elfogadják, ha a dolgozat fele "elmélet",
vagyis egy szakirodalmi áttekintés, a másik fele pedig a gyakorlati
rész, amit viszont általában egy konkrét esetre, cégre, piacra kell
szabni.
Nézd meg az első pontban a címeket, mindig kell, hogy legyen
benne valami konkrétum: Magyarországon, magyar vállalatok, magyarországi
tendenciák - vagy, még jobb, szabd ezt egy általad választott cégre.
Milyen céget válassz? Fontos kritérium, hogy legyen ott ismerősöd
és hozzáférhess céges dokumentációkhoz. Általános szabály: minél nagyobb
egy cég, annál kevsébé segítőkész szakdolgozat ügyben.
Szinte senki nem tudja, hogy elfogadnak fiktív céget is. Igazság szerint
a konzulensednek nem is fontos tudnia, hogy a cég fiktív. Egyszerűen
ne említsd a nevét (amit természetesen a cégvezető kérésére teszel.:))
A gyakorlati rész funkciója: megmutatja, hogy milyen szinten alkalmazod
az elméletet, milyen szinten épült be az elméleti tudás az általad
birtokolt ismeretanyagba. Ezt keresik a bírálók, ez a szakdoli írás
célja!
Ennek megfelelően nem jó, ha a gyakorlati rész és az elmélet
teljesen másról szól, vagy a gyakorlati résztől teljesen független,
de a témájába vágó elméletet dobsz bele koncepciótlan módon: íratlan
szabály, hogy a szakirodalmi kitekintésben feldolgozott elméletet
kösd szorosan össze a gyakorlattal. Jó hatást kelt ezért, ha az elmélet
fejezeteinek felosztása részben tükörképet mutat a gyakorlattal!
Egyetemi szint felett (BKE Vezetőképző, doktori fokozat, MBA)
alapvetően vagy problémamegoldásról van szó, vagy önálló kutatás
alapján valamilyen önálló következtetésről. Erről most nem írunk itt sokat,
mert viszonylag kevesen írnak ilyen dolgozatot az olvasók közül,
de ha megakadtál, gyere el egy
személyes konzultációra!
Általános igazság, hogy a bevezetés vesse fel a problémát, nevezze
meg a hipotézist, az elemzési módszereket, indokolja a témaválasztást
és mondja el, mi várható a szakdolgozatban, milyen főbb funkcionális
egységekből áll, illetve az egyes fejezetek létjogosultságát indokolja.
Néha a hipotéziseket külön fejezetben kérik kiemelni. Jól nézhet ki, ha
egy témába vágó idézettel kezded a dolgozatod, de ez nem kötelező.
Az összefoglalás rész a levont következtetéseket, a felvetett
probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváját, illetve az elemző
munka eredményét taglalja (hacsak ez nincs külön fejezetben).
Az
összefoglalással sokan szenvednek, de ez a legkönnyebb. Egyszerűen fogd
az egyes fejezeteidet, és foglald össze mindegyiket 1-1 bekezdésben. És voilá!
Kész vagy! Az összegzésben már nem lehet új dolog: ez kizárólag ismétlés.
7. Mivel szerezheted meg a bírálók
jóindulatát?
Elsőként a szaknyelv használatát említeném. Kaptam számos olyan e-mailt,
hogy "nem értem, miért dobták vissza,
annyit dolgoztam vele".
Ha visszadobják, annak mindig van oka.
Ezek általában gyakorisági sorrendben a következők:
önálló elemzés
hiánya (vagy nem hangsúlyozza az illető eléggé, hogy ez és ez az én
véleményem, és ilyen és ilyen saját kutatásom alapján gondolom így),
tartalmi koncepciótlanság, célkitűzés nélkül írt vagy nem logikusan
felépített dolgozat, a szaknyelv hiánya. A szaknyelv hiányáról ordít,
hogy közöd nincs a szakterülethez. Számtalan ilyet olvastam és ilyenkor
szó szerint sírni támad kedvem. Szerinted ehhez mit szól akkor a tanár,
akinek az értékes idejét rabolod valamivel, ami az ő szemében egy
fércmunka?
Hogy lásd, pontosan miről van szó, itt egy példa:
amikor azt szeretnéd
írni, hogy "sok pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki elindítson
egy ilyen tevékenységet", akkor azt kell írnod, hogy "a
belépési korlátok magasak a tevékenység tőkeigényes volta miatt".
Érted?
Figyelj oda a szakdolgozatod írásakor arra, hogy követhető struktúrája
legyen, ne legyen nagyon mély a strukturális felosztás (általános szabály:
az 1.1.1.1 már nem létezik), segítsd az olvasót minden fejezet elején esetleg
azzal, hogy miért tetted bele ezt a fejezetet a szakdolgozatba.
Ez a későbbi
kritikát is megelőzi ("nem értem, hogy jön ez ide?", "mi
a célja a 3. fejezetnek?", "miért pont oda tetted a 4. fejezetet?")
Profi legyen a szerkesztése! Mit jelent ez?
A táblázatoknál használd
az automatikus formázás funkciót, de ne színezd ízléstelenül őket!
Áttekinthető legyen: sorkizárt, bekezdés eleje beljebb, a felsorolásjelek
jól látszódjanak, használj spéci jeleket ezek a pirinyó "-"
jelek helyett.
Használhatsz a szövegben kiemelést, a kulcsszavakat
vastaggal jelölheted, de semmiképp se egész sorokat!
A címeket ne
te formázd, hanem használd a címsor1, címsor2, címsor3 formátumokat a WORD-ben.
Ha színezel, ne legyen rikító! A tompa kék, egészen halvány és nem rikító
sárga, barna, esetleg a tompa, sötétebb bordó domináljon: a pasztellszínek,
vagyis az intelligens színek.
Ne legyen tankönyv-ízű! A szakdolgozatot ún. értekező prózában
kell megírni, ez azt is jelenti, hogy kicsit elengedheted magad,
amennyiben ezt szakmai szinten teszed meg. Lehet benne egész finom
humor, irónia - ezzel mintegy jelezve az érzelmi kötődésed a témához.
Képzeld el a következőt: igazán otthon vagy mondjuk a programozásban
és az a feladatod, hogy a számítógép bekapcsolásáról és a WORD elindításáról
írt amatőr dolgozatokat kell olvasnod napi 8-9 órában.
Érezz együtt
a tanáraiddal, és próbáld meg őket kirángatni az apátiából: meglesz
a jutalom.
A tartalomjegyzéket kérlek ne kézzel csináld! Számtalan ilyet
láttam és elkeserítő, hogy ennyire nem ért valaki a WORD alapfunkcióihoz.
Ha használod a címsor1, címsor2, címsor3 betűtípusokat, már
megy magától a tartalomjegyzék. (Beszúrás - Hivatkozás - tartalomjegyzék menüpont)
Szeretnéd ezt olvasni az értékelésben? "gazdagon illusztrált,
igényes munka". Nem először kapom így vissza a bírálatot.
Az ábrák használata nem kötelező, de felettébb hasznos. Olyan, mint a
pesti taxisnak adott borravaló: jövőbeni kapcsolatot alapoz meg, és
esőben majd nem kell 45 percet várnod kocsira.:)
A tanár is hajlamos
lesz jobban értékelni a munkát.
Az ábrák kapcsolódjanak a témához, felesleges ábrákkal pontosan
az ellenkező hatást éred el, koncepciótlannak és amatőrnek tartanak
majd. Próbálj meg szép ábrákat szerkeszteni!
EXCEL-ben pl. lehet
2D-s és 3D-s grafikont is készíteni, mit gondolsz, melyik néz ki
szebben? (Ez költői kérdés volt. J )
Tehetsz bele folyamatábrát, az is jól néz ki: ahelyett, hogy felsorolnád
mondjuk a célpiaci marketing három lépését, tegyél bele három szövegdobozt
(árnyékkal ellátva, színezve, vagy 3D-ben!) és egy-egy nyilat tégy
közéjük, kész az ábrád. (A nyíl is lehet a szimpla vonalka helyett
satírozott alakzat, a példának okáért.)
Az ábrák legyenek számozva,
alatta cím és hajszálpontos forrás.
Mi van akkor, ha egy könyv egész
fejezetéből készítesz ábrát? Vezetéselméletből csináltam egyszer
ilyet, a vezetői szerepekből készítettem egy ábrát, ami kb. 30 oldal
az Angyal könyvben, ilyenkor a jelölés: p23-56.
Mellőzd az alacsony felbontású grafikákat, rossz hatást keltenek!
Olyan, mintha az önéletrajzodba beletennél néhány helyesírási hibát.
Ha csak ilyened van, inkább ne tedd bele, vagy szerkeszd újra kézzel az ábrát!
Melyik ábrát kell a mellékletbe tenni és melyiket a szövegbe?
Általános szabály: ami nehezítené a szöveg megértését, és a dolgozat
gondolatmenetének követését, mert elvinne egy más irányba, vagy ami egész
oldalas lenne, az mellékletbe való. Ami feltétlenül szükséges a dolgozat
gondolatmenetének követéséhez, illetve amit szövegesen elemzel, azt pedig
nem szabad mellékletbe tenni.
Mik a leggyakoribb okok, amiért visszadobnak egy
szakdolgozatot?
1. önálló munka, elemzés hiánya - összeollózott fércmunka,
leíró jellegű, semmi személyes vélemény, amit megalapozott kutatásokra
építenél
2. koncepciótlan, strukturálatlan - nincs célkitűzés, nincsenek
felállított hipotézisek, csak írsz bele a nagyvilágba
3. nyelvezet - nem a haveroddal beszélgetsz, hanem egy szakmai
"közönségnek" adsz elő, tiszteld meg őket azzal, ha már
értékes idejük egy részét rád fordítják, hogy megfelelő a "modorod".
4. plágium - valakiről vagy valamiről írtad, vagy valahonnan
kimásoltad és peched volt, mert a bíráló ismerte a forrást.
5. Alacsony színvonalú szakmai munka - tárgyi tévedések a
szakdoliban, a szakmai ismeretek nem érik el a végzős hallgatókkal
szemben támasztott követelményeket.
8. A cél, az út lerövidítése
Mikor elkezded írni a dolgozatodat, akkor egy hosszú alagútba nézel, aminek
a végén csak a sötétséget látod. Ez nem nagyon motivál arra, hogy belépj az
alagútba, ugye?
Tehát: nem szakdolgozatot írsz! Házi dolgozatokat! Ahány fő
fejezet van, annyi házi dolgozatot kell elkészítened! És így több kisebb
alagúton kell átmenned, és mindig látni fogod a fényt a végén!
Mi a legjobb módszer arra, hogy két héttel a dolgozat leadása előtt ébredj
fel, hogy még semmit sem írtál, bár a kutatást már rég elvégezted?
A céltalan
olvasás. A legtöbben ezt teszik. A dolgozat megírásának garantáltan
legrövidebb módszere a következő, legyen az akár doktori disszertáció, vagy
OKJ-s képzésre írt szakdoli:
fogod a vázlatod, magad mellé teszed, és ahogy
olvasod a kutatás során megszerzett irodalmat, abban a pillanatban, ahogy
valami érdekesre bukkansz egy sárga post-it címkét ragasztasz a könyvbe, amire
ráírod a fejezet számát, amiben az adott információt fel akarod használni.
Emellett sokat segít, ha jegyzetelsz olvasás közben, hiszen értékes
gondolatok, kritikai észrevételek fognak felmerülni, amik mind-mind a feledés
homályába vesznek, ha nem veted papírra! Miután végigmentél így a teljes
anyagon, stócold fel magad előtt, szerkeszd meg a WORD dokumentum vázát, és
egyszerűen emeld le a felsőt a stócról, és írd bele a megfelelő fejezetbe!
Készíts heti tervet! Legyen egy reális heti terved a dolgozat elkészítésére,
amibe belekalkulálod a két lurkót otthon vagy a kocsmázást a haverokkal. Vagy
mindkettőt. :) Ha teljesíthető heti terved van, amely tartalmazza, hogy azon a
héten pontosan mikor tervezed, hogy leülsz dolgozatot írni, és mit kell
elvégezned azon a héten, akkor az a haladás és a siker érzését adja. Bármely
tanár megmondja: a siker érzésénél nincs erősebb motiváció! Így biztosan kész
leszel!
Ha mindezek ellenére még sem boldogulsz, kérj segítséget!
|
|
Kapcsolat