Épp szakdolgozatot írsz?
Örülnél pár hasznos tippnek vagy segédanyagnak?
Hova küldhetjük?
15 időrabló buktató a szakdolgozatban
...és 15 tipp, hogy akár egyetlen hónap alatt elkészülj a szakdolgozatoddal!
Megvallom mindig ellenálltam a kísértésnek, hogy egy szakdolgozatban a Wikipédiát forrásként használjam. Gondolom nem is kell indokolnom, hogy miért, hisz a Wikipédiában bárki lehet ”szerkesztő”, akár a szomszéd Mári néni is…
De pár hónapja megvettem Chris Anderson: Hosszú farok című könyvét (a cím megtévesztő, nem egy hölgyeknek szóló erotikus olvasmányról van szó, ha nem a digitális világ gazdaságra gyakorolt hatását mutatja be a szerző.) és lassan végre sikerült elolvasnom a könyv felét.
Azt most nem ecsetelgetem, hogy mennyire jó a könyv, jelenleg csupán egy érdekes gondolatot szeretnék kiragadni belőle.
Nos, jól gondoljuk, a Wikipédia tényleg nem tökéletes. Ebből kiindulva pedig fel sem merül senkiben, hogy egy enciklopédiával versenyre kelhetne.
De tegyünk egy próbát; állítsuk egymással szembe a Wikipédiát és mondjuk a Britannica enciklopédiát!
Első nekifutásra egyértelműnek tűnik, hogy míg a Britannicát szakemberek hada írja, csiszolgatja tökéletesre évek hosszú munkájával, addig a Wikipédiát ismeretlen tudásszintű emberek milliói formálják percről perce mássá, így nyilvánvalónak tűnik, hogy a Britannica könnyedén lenyomja ”ellenfelét”.
De biztos ez?
Ha a Wikipédia nem hiteles, akkor mi van a Britannicával? Az tévedhetetlen?
Nem.
2005-ben a Nature tudományos magazin próbára tette a Britannicát és 42 tudományos szócikkét vizsgálva megállapította, hogy szócikkenként átlagosan 3 hibát találtak. A Wikipédiában pedig 4-et.
A két tudásbázis között a fő különbség az volt, hogy a cikk megjelenését követően a Wikipédiában napok alatt javításra kerültek a hibák, míg a Britannica esetében ezzel meg kellett várni a következő kiadást.
…és ez az írott tudásbázisok fő hátránya: a változás lassúsága, illetve a tudásanyag korlátozott mennyisége!
Hol sekélyesek, hol pedig elavultak.
A Wikipédia összességében a világ legjobb enciklopédiája, ezt nem lehet vitatni.
Egy IBM felmérés szerint a leggyakrabban látogatott (természetesen angol nyelvű) szócikkek esetében a véletlen és szándékos hibák átlagosan kevesebb, mint 4 perc alatt javításra kerülnek, hisz a milliónyi önjelölt szerkesztő teljes kontroll alatt tartja a rendszert.
Természetesen ez nem minden szócikkre igaz, viszont a fontosabb fogalmak esetében egyértelműen számítani lehet a Wikipédia pontosságára.
Összegzésképpen a Wikipédia és a Britannica szócikkeinek minőségét szeretnénk egy 10-es skálán értékelni, akkor a következő eredményre juthatunk:
Wikipédia – Minőség: 0-10-ig változik, átlagban 5.
Britannica – Minőség 5-9 között változik, átlagban 7.
No, de a Wikipédiában tízszer annyi szócikk található, mint a Britannicában!
(forrás: Chris Anderson: Hosszú farok HVG kiadó, Budapest 2006, 81-86.o.)
Szóval, ha épp szakdolgozatot írtok, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy a Wikipédiát felveszitek-e a források közé.;)
Aztán, ha a konzulens tiltakozik, akkor a kezébe lehet adni a könyvet vagy a következő cikket!
Hasznosnak találod az írást? Ajánlj minket!
És ha úgy érzed erről a Google-nak is tudnia kell, akkor klikk a +1 gombra!
Rodrigo mondja:
A szakdolgozatokhoz szakirodalmat kell használni, és nem enciklopédiákat :) A Wikipédia cikkek alján – amik egy téma összefoglalóját igyekeznek felmutatni – fel vannak tüntetve a források, amik viszont a szakdolgozatok alapkövei lehetnek. Emellett a Wikipédiában könnyedén meg lehet megtekinteni kapcsolódó fogalmakat (linkelések), illetve hogy milyen más lapok hivatkoznak az adott cikkre (bal oldali oszlopban van ilyen menüpont).
Fontos, hogy a szakdolgozatok alapján lehet bővíteni a releváns Wiki cikkeket ☺!
Laci mondja:
Feltételezem, hogy az Anderson könyvet nem olvastad csak leírtad a véleményedet adott témában. Részben igazad is van, a szakdolgozatok forrásainak max. kis részében bukkanhat fel wikipédia forrás.
De ez a cikk nem is arról szólt, hogy jó-e az a dolgozat amit csak Wikipédia alapján írnak (különben NEM! ;) ) hanem arról, hogy sok konzulens alapból ellenzi! Miközben egy enciklopédiába nem kötnének bele mint forrásba, holott az Anderson könyvben lévő kutatások azt bizonyítják, hogy a Wikipédia pontosabb azoknál.
Csak ennyiről szól a cikk, semmi többről.
A Wikipédia természetesen továbbra sem lehet alapja egy szakdolgozatnak.
Laci mondja:
Természetesen A Wikipediát, mint forrást, a konzulensek és bírálók nagy többsége máig nem fogja el.
Azért ezt célszerű észben tartani!;)
Minden jog fentartva: szakdolgozatiras.hu