8 tipp a szakdolgozatíráshoz!
Épp szakdolgozatot írsz?
Örülnél pár hasznos tippnek vagy segédanyagnak?
Hova küldhetjük?
Ingyenes segítség az elinduláshoz
15 időrabló buktató a szakdolgozatban
...és 15 tipp, hogy akár egyetlen hónap alatt elkészülj a szakdolgozatoddal!
Miért rossz a KOPI plágiumkereső program?
"Az Ön szakdolgozata plágium!"
Ez az a mondat amitől az összes szakdolgozatot író a legjobban retteg!
Pedig kis odafigyeléssel mindez nagyon könnyen lekerülhető.
Arról, hogy miképpen lehet elkerülni a plagizálást, korábban már írtam itt:
Így ezt most nem is ragoznám tovább. Inkább írnék pár gondolatot az egyetlen magyar plágiumkereső programról, ami jelenleg ezen két csoportba tartozók életét keserítette meg:
- Azokét akik plagizáltak
- Azokét akik NEM plagizáltak
Sokan már tudják – igen, a SZTAKI által fémjelzett KOPI-ról lesz szó!
És Sokan felkapták a fejüket: ugyan miért keserítené meg a KOPI azok életét akik nem is plagizálnak?!
Nos, ennek is meg van az oka. De előbb a KOPI-ról ejtsünk pár szót.
A Kopi alapvetően egy jó gondolat volt, de vélhetően nulla forrásból hozták létre a SZTAKI lelkes programozói. De a forráshiány miatt inkább szörnyszülött lett belőle, mint jól használható célszerzám, ami segíti a szakdolgozati plágium felderítését.
A KOPI létrejöttekor a szakdolgozati plágium még gyerekcipőben járt. A főiskolák és egyetemek között nem volt kommunikáció vagy közös közös adatbázis. Így ha Szabó Balázs megírt egy szakdolgozatot a PTE-re, akkor ugyanazt a szakdolgozatot Kovács János – akár egy betű javítása nélkül! – leadhatta az SZTE-n is. Senki nem jött rá, hogy egy szakdogozat lett két helyre leadva. Elég volt pusztán a neveket és a szakot javítani rajta.
A KOPI lényege, hogy az adatbázisába feltöltött szakdolgozatokat tárolja és minden újonnan feltöltött szakdolgozat tartalma egyre több szakdolgozattal hasonlítható össze. Tehát ha a korábbi példából indulunk ki, akkor miután Szabó Balázs szakdolgozatát a konzulense ellenörzésként feltölti a KOPI rendszerébe, Kovács János már hiába adja azt le a saját neve alatt: a rendszer ugyanis egyből kiadja, hogy az 100%-ban megegyezik Szabó Balázs szakdolgozatával.
De, ha megtalálja a plágiumot mi a gond a KOPI-val?
Az, hogy alapvetően csak a már feltöltött szakdolgozatok tartalmával való egyezést fedezi fel! Persze próbálkoztak egy wikipédiás fejesztéssel, miszerint azon tartalmakkal való egyezést is figyeli, de ez kevés. (Leginkább azért, mert a szándékosan plagizálók pont, hogy nem wikipédiás oldalak tartalmát szokták koppintani.)
Közben teltek az évek és a szándékos plagizálás túllépte a más dolgozatának leadását jelentő kereteket. Az interneten végtelen számú információ érhető el, így egyre könnyebbé vált különböző online tartalmak egybeollózásával "új" szakdolgozatot létrehozni. De a KOPI sajnos nem haladt az idővel és máig nincs online tartalmakat is vizsgáló kiterjesztése.
Ennél nagyobb gond, hogy a KOPI által adott eredmények nagyon kuszák és zömében nem ellenőrizhetők!
Így néz ki egy plágium lekérdezés eredménye:
(klikk a képre és nagyban is láthatod!)
És akkor itt jutottunk el oda, hogy a KOPI a NEM plagizálóknak is rengeteg fejfájást okozhat. Hogyan?
Elég egy hozzá nem értő konzulens (Sajnos még mindig sok ilyen van!), aki a kidobott eredmény alapján elsápad: Úristen! Ez plágiumok végtelen sora!
Pedig ha a szakdolgozatíró dolgozata 0%-ban megegyezik XY dolgozatának a 0%-ával (mondjuk 20 szó egyezéssel), az valójában semmi. Ugyan is a KOPI a teljes dokumentumot vizsgálja, így akár az irodalomjegyzékben lévő szerző, cím, kiadó is összehozhat már egy ilyen egyezést. Nem beszélve a szó szerinti, idézőjelek közé tett (és korrekt módon meghivatkozott!) idézetekről!
Szerencsére nem minden magyar egyetem és főiskola használja a KOPI-t plágiumellenőrzésre. Több intézmény inkább a nemzetközi turnitin.com hasonló, de sokkal precízebb rendszerét veti be a plagizálók ellen.
Miben jobb a Turnitin mint a KOPI?
Nos, elég ránézni a Turnitin találati listájára:
(klikk a képre és nagyban is láthatod!)
Először is a Turnitin a neten is keres. Tehát az interneten talált és a dolgozatba "emelt" anyagok sem ússzák meg, hogy ne vegye őket észre.
De a legnagyobb előnye a KOPI-val szemben az, hogy nem csak jelzi, de meg is jelöli a vizsgált dokumentumban azt a részt amit plágiumnak tart és mellé teszi az általa fellelt eredeti anyagot is!
Így mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy
- mi,
- milyen terjedelemben és
- honnan lett ollózva.
Ezzel a módszerrel kiesnek a téves "riasztások" is, mivel látható, ha például egy szó szerinti idézetet vélt plágiumnak a program.
Miért nem a Turnitint használják plágiumellenőrzésre mindenhol?
Ennek úgy sejtem 2 fő oka lehet.
Egyrészt a KOPI magyar nyelvű, tehát elvileg mindenki, még az idősebb tanárok is boldogulhatnak vele.
Másrészt míg a KOPI használata ingyenes, addig a Turnitin fizetős.
Hasznosnak találod az írást? Ajánlj minket!
És ha úgy érzed erről a Google-nak is tudnia kell, akkor klikk a +1 gombra!
