|
|
Blog
| 2007. 05. 12. | ÚJ PLÁGIUMKERESŐ KOLOMBUSZ TOJÁSA!
Tegnap emailben kaptam a hírt: Egy új plágiumkereső? program lett kifejlesztve, ami minden másolt anyagot megtalál! Az RTL Klub Híradójában szó lesz róla!
Az első gondolatom mindössze ennyi volt: Hmmmmmm…
Aztán azért visszakérdeztem: - Csak nem a SZTAKI KOPI-ja lett újra leporolva és felfedezve?
A hírhozó erre nem tudott válaszolni.
Mindegy, majd ránézünk erre az új plágiumkeresőre - gondoltam.
Este a tv előtt ültem és jött a szokásos csinnadratta: „Nem másolhatnak egymásról szakdolgozatot az egyetemisták a jövőben.” - Mondta Szell? István monoton hangon.
No lássuk! – gondoltam és hátradőltem a fotelben.
„Már m?ködik ugyanis az a számítógépes keres?program, amely kiszűri azokat a szakdolgozatokat, amelyek túlságosan hasonlítanak egy korábban beadott munkára.” – jött a magyarázat.
„Sokszor el?fordul, hogy a diákok az internetről letöltött, itt-ott talált információkat a forrás megjelölése nélkül idéznek” – mondta Tiszai Tamás, a Budapesti Műszaki Főiskola adjunktusa.
Ennyi a rövid riport és már jött is a gyors váltás: Tomcat előzetes letartóztatásban!
Akkor szerintem öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A hírben tisztán látható volt, hogy szó sincs itt semmiféle új plágiumkereső programról, pusztán a 2004-ben debütált, SZTAKI által fejlesztett KOPI nevű rendszert fedezte fel az RTL Klub és a Debreceni Egyetem, úgy 3 éves késéssel.
A KOPI köszöni szépen már jó ideje m?ködik. Bárki kipróbálhatja a http://kopi.sztaki.hu/ címen.
Korábbi bejegyzésemben már írtam a KOPI-ról (akár hihetném azt is, hogy többen olvasták a bejegyzésemet, mint korábban gondoltam;)).
Véleményem szerint maga a rendszer jól m?ködik, de nincs belekalkulálva az emberi tényező.
Ugyan is a KOPI csak az adatbázisában fellelhet? dolgozatok kapcsán tudja lefülelni a plagizáló hallgatót.
A korábbi bejegyzésemben ezt írtam: „Összefoglalásképpen annyit lehetne írni, hogy az összes plágiumellenőrző rendszernek van egy gyenge pontja: Csak az adatbázisában már fellelhet? anyagokhoz tudja az ellenőrzésre feltöltött dolgozatokat hasonlítani. (Magyarul ha X dolgozatot Y már leadta és megvédte, de a sulija, konzulense nem töltötte fel a KOPI-ba, akkor Z nyugodtan leadhatja, hisz ha X dolgozat egyedi munka volt, akkor a rendszer nem fog a plágiumhoz elégséges egyezést találni.”
Már pedig én úgy vélem, jelenleg maximum minden 10. szakdolgozat kerül bele a rendszer adatbázisába. (…és ez a szám szerintem még igen csak túlzó!)
A plágiumellenőrzők kapcsán él az a téves képzet, hogy a netrő leszedett anyagok vonatkozásában is megtalálja a eredeti forrást. Halkan írom le: szerintem ez nem igaz.
Mire alapozom ezen véleményemet? Tapasztalat.
A szakdolgozatiras.hu letölthető anyagok menüpontjában található egy üzleti terv. (kb. 1-1,5 hónapja ott van) Ez az üzleti terv fel van töltve a KOPI adatbázisába is. A rendszer plágiumkereső funkciójának két keresési iránya van:
1.”Minden felhasználó dokumentumaival”
2. „Internetes adatbázissal (feltöltés alatt)”
Nos, tegnap a 2. keresési típust indítottam el, tudván, hogy a vizsgált üzleti terv fent van a neten.
A keresés eredménye a következő volt:
Üdvözli Önt a kopi.sztaki.hu!
Az Ön által indított plágiumkeresés befejeződött. A rendszer nem talált hasonló dokumentumot.
Ez szerintem egyértelműen bizonyítja azt, hogy a KOPI neten keres? modulja még tényleg „feltöltés alatt” van. (Már vagy 3 éve!)
Érdemes ránézni a rendszerhez tartozó fórumra is. Halott az egész. Csak most, a média által keltett hullámok kapcsán támadt fel pár bejegyzés erejéig.
Már pedig a KOPI sikere szervesen kapcsolódik a felhasználók aktivitásához! Ha nincsenek feltöltések, akkor a rendszer adatbázisa pang, nincs mihez vetnie az ellenőrzésre feltöltött anyagokat…
A KOPI rendszer különben igen jó kezdeményezés. Ha minden főskola és egyetem hivatalból felkarolná, teljes mértékben felszámolhatóvá lehetne tenni azt a jelenleg még működő rendszert, melyben egy szakdolgozat akár 2-3-4 főiskolát, egyetemet is megjárhat.
Mit kellene ehhez tenni?
Ha valakit érdekel, egy új bejegyzésben leírom!;)
u.i. Most olvasom, hogy az Origo is lecsapott a témára. Ők az RTL Klubnál lényegesen jobban írták meg a ”hírt”.
...és végre megkaptam az általam kíváncsian várt adatot!
A KOPI rendszerében 861 regisztrált felhasználó és 1400 (!!!) feltöltött anyag található. (2006-os adat.)
Ezen utóbbi szám magáért beszél. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszer 3 éve üzemel és az RTL Klubon közölt interjú szerint csak a Debreceni Egyetemen 4000 szakdolgozat kerül évente leadásra!
Van itt még min dolgozni...
|
Hozzászólások (11)
|
| 2007. 04. 23. | A PLÁGIUMKERES? RÁTALÁL??
„…semmiképpen sem lehet a dolgozatban internetr?l ollózott anyag, mert a konzulensem feltölti egy programba és az egyb?l kiadja a másolt rész forrását!”
Szinte hetente kapok ilyen megjegyzésekkel érdekl?déseket és most túllépnék azon az alapvet? dolgon, hogy mi nem „ollózunk” a netr?l anyagokat. (Ha internetes forrást használunk, az elvárt módon – honlap cím, letöltés ideje - feltüntetjük a forrást. Az pedig minden félreértést elkerülend?, NEM plágium!)
De foglalkozzunk egy kicsit ezzel a misztikus programmal, amibe csak fel kell tölteni egy dolgozatot és az már mondja is, mely részei lettek a netr?l lopva.
Nos, lehet, hogy pár embert sokkolni fogok: NINCS ILYEN PROGRAM!
(Pontosabban van, de err?l majd a bejegyzés végén ejtek szót.;))
Természetesen vannak plágiumkeres? megoldások. Három fajtájukat meg is említeném.
1. Több informatikai szakon bevett szokás már, hogy a programkódokat neten keresztül kell feltölteni az adott iskolai rendszerbe, ahol (szerintem helyi szinten írt programmal) megvizsgálják a korábban beadott anyagokkal való egyezés mértékét. Ilyen suli pl. az SZTE, ahol a BÍRÓ - feladatbeíró nev? rendszert használják. (Felhívnám a figyelmet arra, hogy ebben az esetben a vizsgálat csak a már korábban feltöltött anyagok vonatkozásában történik meg. Tehát nincs interneten fellelhet? programkódokkal való összevetési lehet?ség!)
2. Doktori disszertációk esetén szintén történik egy bels? adatbázissal való összevetés. Itt a feltöltési lehet?ség ezen a címen érhet? el.
(Nincs internetes forrásokkal való összevetés.)
3. A F?iskolák, egyetemek számára legismertebb plágiumellen?rzési lehet?ség a SZTAKI nevéhez köt?dik. A SZTAKI még 2004-ben fejlesztette ki a KOPI nev? plágiumellen?rz? rendszerét. A KOPI nem pusztán a plágium ellen?rzésére készült a fels?oktatás számára, ha nem a szerz?i jog védelmét is hivatott ellátni azzal, hogy a rendszerbe feltöltött munkák kapcsán bizonyítható a feltölt? kiléte. (Legalább is tudtommal így van.)
Érdemes a rendszer (és a többi rendszer) vonatkozásában is figyelembe venni Pataki Máté: A digitális könyvtárak védelme a KOPI plágiumkeres? rendszerrel cím? cikkének alábbi sorait:
„Érdemes kiemelni – és ez az összes korábban említett szolgáltatásra is igaz –, hogy ezek a rendszerek nem tudják megállapítani, hogy valami idézet-e vagy plágium; az ilyen rendszer csak arra képes hogy jelezze a felhasználónak, hogy az adott dokumentumban mely más dokumentumból talált meg részeket, mekkora az átfedés vagy a hasonlóság. Annak a megállapítása, hogy ez szabályos módon történt idézés-e, és helyesen meg
van-e jelölve a forrás, már a felhasználó dolga.”
A KOPI által megfogalmazott célok között az is szerepelt, hogy az adatbázist egy internetes dokumentumgy?jtemény is b?víteni fogja. Legjobb tudomásom szerint ez a fejlesztés már nem készült el.
Összefoglalásképpen annyit lehetne írni, hogy az összes plágiumellen?rz? rendszernek van egy gyenge pontja: Csak az adatbázisában már fellelhet? anyagokhoz tudja az ellen?rzésre feltöltött dolgozatokat hasonlítani. (Magyarul ha X dolgozatot Y már leadta és megvédte, de a sulija, konzulense nem töltötte fel a KOPI-ba, akkor Z nyugodtan leadhatja, hisz ha X dolgozat egyedi munka volt, akkor a rendszer nem fog a plágiumhoz elégséges egyezést találni.)
Tehát akkor a konzulensek csak ijesztgetik a diákjaikat a „…feltöltöm és minden kiderül” szöveggel?
Igen.
Szóval nincs olyan program, mellyel a netr?l ollózott anyagok nyomára bukkanhatnak??
De, van.
Te is ismered és feltehet?leg gyakran használod is. Úgy hívják, hogy Google.
Mert ugye senki sem hiszi, hogy azt a dolgozatot, anyagot, fejezetet, amit a neten talált, a konzulense nem tudja megtalálni?!
Az ollózott anyagok egy gyakorlott konzulens számára kikiabálnak a sorok közül.
Mir?l ismerni fel ezeket?
1. Sokan nem veszik a fáradtságot, hogy a szöveget formailag a dolgozathoz igazítsák. (A bet?típus, a legapróbb formai eltérés is árulkodó lehet. Pl. „egyenes” idéz?jelek, melyek nem találhatóak a TNR bet?típusnál, egyes szövegek webformátumban vannak, illetve túl sok szövegstílus található a dolgozatban és vannak olyan sorok, ahol túl nagy szünetek láthatók a szavak között.)
2. Egy „konyhanyelven” megfogalmazott dolgozatban, id?nkét igen szabatos, szaknyelven írt bekezdések, fejezetek bukkannak fel.
A fenti jelek dolgozatban való felbukkanása esetén egy figyelmes konzulens pár sort begépel a google-ba és rövid id?n belül meg tudja állapítani, hogy az anyag mely részei származnak az internetr?l.
Azt pedig már nem is mondom, hogy egy jó konzulens ismeri a témához fellelhet? szakirodalmat, így ha a dolgozatban könyvekb?l „ollózott” részekre bukkan forrásmegjelölés nélkül, akkor bátran feltételezheti, hogy a dolgozat több része is hasonló módszerrel készült.
Szóval egyrészt nincs netes ollózást kisz?r? plágiumellen?rz? hiába is állítják, másrészt viszont senki ne nézze hülyének a konzulensét, mert a fejében lév? tudással és a Google-al közösen, könnyen rájöhet a legagyafúrtabb turpisságra is!;)
|
Hozzászólások (4)
|
| 2007. 03. 21. | HOSSZÚ HALLGATÁS
Újévi fogadalmammal ellentétben több mint egy hónapig nem készült új blogbejegyzés, de ennek oka volt.
Komoly változások történtek a honlapnál, tárhelyszolgáltatót váltottunk. A korábbi szolgáltatónk, a Dataglobe egyre gyengébb és gyengébb szinten teljesített.
Elt?nt levelek, ki nem küldött automata válaszüzenetek és következetes ügyfélszolgálat. Ezek jellemezték az utolsó hónapokat. (Nagyon következetesek voltak abban, hogy ha felvetettünk egy problémát, arra els? válaszukban valami nagyon oda nem ill?t reagáltak, majd amikor dühösebben jeleztem, hogy a kérdésre várok választ, akkor már nem is írtak.
pl. Probléma: Miért hoznak a tárhelyemen belül egy új mappát létre és abban a mappában miért dekkol 7 automata válaszüzenet már 26 órája??
Válasz: kérem ne törölje azokat az üzeneteket, mert akkor soha nem fogja a rendszer kiküldeni ?ket.
Dühös reakció: A kérdés arra vonatkozik, hogy egy megrendelés visszaigazolása miért nem megy ki azonnal és miért csak 26-28 óra múltán???
Válasz: ------- )
Szóval volt gond b?ven.
Csak remélni tudom, hogy az új szolgáltatónál minden simán fog menni.
Ha bárki valami problémát vesz észre a rendszer m?ködésében, kérem jelezze nekem az info/kukac/szakdolgozatiras.hu címen. |
Hozzászólások (3)
|
| 2007. 02. 14. | KERESS EGY KIS PÉNZT!
Mióta elérhet?vé tettünk néhány szakdolgozatot, egyre többen nyúztok minket amiatt, mert egyes témakörökben nincsenek elérhet? anyagok.
Nos, ezen próbálunk meg segíteni azzal, hogy meghirdetjük a nagy feltöltési akciónkat!
Ha már túl vagy a védésen és sikerült a jól megírt szakdolgozatodat megvédened, miért ne keresnél egy kis pénzt a véres verítékkel összehozott szakdolgozatoddal?;)
KÜLDD EL NEKÜNK A SZAKDOLGOZATODAT
Mi átnézzük és, ha megfelel?nek tartjuk, megpróbáljuk a honlapunkon keresztül értékesíteni.
Ha sikerül, akkor a teljes bevétel 40%-át átutaljuk feléd.
(Nálunk nincsenek limitek. Nem kötjük id? vagy pénz limithez az utalást! Amint értékesítjük az anyagot és beérkezik az ellenértéke, azonnal utaljuk a részedet!)
Ne számíts százezrekre! A ”letölthet? szakdolgozatok” menüpont alatt láthatod az árainkat.
Tehát mi nem meggazdagodást, ha nem legjobb esetben is csak egy-egy mozira elegend? bevételt ajánlunk!
De neked ez mindössze két emailedbe kerül és két nap múlva már nem is emlékszel az egészre.
Aztán, ha még is befolyik egy kis pénz a számládra, akkor fogsz csak igazán örülni!;)
Tegyél egy próbát!
Segíts másokon és KERESS EGY KIS PÉNZT! |
Hozzászólások (5)
|
| 2007. 02. 03. | SZOLGÁLTATÁSÉRT NE FIZESS EL?RE!
Nemrégiben a fórumon valaki arról panaszkodott, hogy egy szakdolgozatíró átverte, a kifizetett pénzéért használhatatlan dolgozatot kapott csupán.
Szerettem volna remélni, hogy lassan letisztul a piac és az úgynevezett ”hiénák” lassan kipusztulnak innen. A honlapon lév? korábbi szavazás is ezt er?sítette bennem. A feltett kérdésre, miszerint:
Mit?l tartasz legjobban, amikor megbízol valakit a szakdolgozatod írásával?
A következ? adható válaszok közül - Attól, hogy egy ”ollózott”, gyenge min?ség? munkát kapok
- Attól, hogy a kiadott pénzemért nem kapok semmit
- Attól, hogy nem készül el id?re
- Attól, hogy túl drága az ilyen szolgáltatás
- Nem tartok semmit?l, ez olyan szolgáltatás, mint bármi más
furcsa módon nem a 2. kapott a legtöbb szavazatot. Nem vártam, hogy a realítások ennyire a felszínre törnek, ugyanis a ”félelmeitek” között els? helyen a túl magas árat jelölte meg a többség.
A fentiek fényében meg voltam arról gy?z?dve, hogy a szavazás eredményét egyfajta értékémér?ként használva megállapítható; a korrekt szolgáltatatást nyújtó szakdolgozatíró csapatoknak köszönhet?en helyreállt a korábban igen csak megtépázott ”bérmunkás” image.
Nos, lehet, hogy tévedtem volna? Remélem nem.
Hiszem, hogy a piacon lév? szakdolgozatírással foglalkozók korrekt szolgáltatást nyújtanak. Nem is igen tehetnek mást. Ma, az internet korában a rossz hír szárnyakon jár. Ha valaki hosszú távon szeretne a szolgáltató iparban fennmaradni, akkor azt az ügyfelei átverésével nem teheti meg.
Mindezek ellenére még is úgy gondolom le kell írni pár jó tanácsot azok számára akik arra adják a fejüket, hogy mással iratják meg házidolgozatukat, szakdolgozatukat.
1. Figyelj a szakdolgozatíró kommunikációjára.
- Szabatos, kerek mondatokban fogalmaz? (Apróság, de ez is egy lényeges elem. Aki az email kommunikációját csak rövid, szinte összefüggéstelen t?mondatokban bonyolítja, attól vajon milyen szakdolgozatot várhatsz?)
- Kapásból igent mond egy munkára, az általad igen csak foghíjasan megadott infók alapján is? (Miért mond valaki a szükséges infók hiányában azonnal igent egy munkára? Talán nincs elég megbízása? Miért nincs elég megbízása? Ezeket a kérdéseket miel?tt Te is rábólintasz az ajánlatára, jobb ha felteszed magadnak.)
2. Figyelj az árra!
Vennél 499Ft-ért sertéscombot egy sarki húskimérésben? Akkor egy 50 oldalas szakdogánál miért hiszed el, hogy van aki azt megfelel? szinvonalon megírja 60.000Ft-ért?
Sajna itt is igaz a mondás: Olcsó húsnak híg a leve!
A gyanúsan olcsó ár két dolgot takarhat:
- összeollózott, nem egyedi munkát kapsz. (A szakirodalmi hovatkozások hiányából már elég jól lehet erre következtetni.)
- egy korábban már megírt szakdolgozatot sóznak rád. (Ez akár még be is jöhet abban az esetben, ha legalább arra figyelnek, hogy ne ugyanabba a suliba és ugyanazzal a címmel adják el.)
3. Szolgáltatásért soha ne fizess el?re!
Amikor beülsz a fodrászhoz el?re fizetsz? Amikor csempézik a fürd?szobát el?re odaadod a munkadíjat a mesterembernek? Természetesen nem. Miért is tennél ilyet? El?bb látni akarod az eredményt, de legalább is bizonyosságot akarsz szerezni arról, hogy a szolgáltatást megfelel? min?ségben elvégezték.
Akkor a szakdolgozatod megírásáért miert fizetsz el?re??!
Persze, tudom, nagyon lesarkítottam a dolgot. Vannak esetek a szakdolgozatírás során amikor igen is el?re kell fizetni.
Mi lehet ez? Például túl kis értékr?l van szó. Egy vázlat, egy 2 oldalas házidolgozat, stb...
De, hogy egy teljes szakdolgozatot el?re kifizess?! No, az azért már túlzás!
Miel?tt pénzt adsz ki a kezedb?l, el?bb mindenképp bizonyosodj meg róla, hogy a vállalt munkát elvégezték! (Ennek több módja is lehet, amit most nem részleteznék...)
Ebben a kicsit hosszúra sikeredett bejegyzésben azt szerettem volna bemutatni, hogy bár a más helyetti szakdolgozatírás nem etikus foglalatosság, de azért azt a többség még is igen etikusan és korrekten végzi.
Azon szakdolgozatírók pedig akik vissza kívánnak élni a bizalmaddal, kis odafigyeléssel kisz?rhet?k. |
Hozzászólások (6)
|
|
|
|
|
Kapcsolat