|
|
Blog
| 2008. 03. 25. | WIKIPÉDIA, MINT SZAKDOLGOZAT FORRÁS...?!
Megvallom mindig ellenálltam a kísértésnek, hogy egy szakdolgozatban a Wikipédiát forrásként használjam. Gondolom nem is kell indokolnom, hogy miért, hisz a Wikipédiában bárki lehet ”szerkesztő”, akár a szomszéd Mári néni is...
De pár hónapja megvettem Chris Anderson: Hosszú farok című könyvét (a cím megtévesztő, nem egy hölgyeknek szóló erotikus olvasmányról van szó, ha nem a digitális világ gazdaságra gyakorolt hatását mutatja be a szerző.) és lassan végre sikerült elolvasnom a könyv felét.
Azt most nem ecsetelgetem, hogy mennyire jó a könyv, jelenleg csupán egy érdekes gondolatot szeretnék kiragadni belőle.
Nos, jól gondoljuk, a Wikipédia tényleg nem tökéletes. Ebből kiindulva pedig fel sem merül senkiben, hogy egy enciklopédiával versenyre kelhetne.
De tegyünk egy próbát; állítsuk egymással szembe a Wikipédiát és mondjuk a Britannica enciklopédiát!
Első nekifutásra egyértelműnek tűnik, hogy míg a Britannicát szakemberek hada írja, csiszolgatja tökéletesre évek hosszú munkájával, addig a Wikipédiát ismeretlen tudásszintű emberek milliói formálják percről perce mássá, így nyilvánvalónak tűnik, hogy a Britannica könnyedén lenyomja ”ellenfelét”.
De biztos ez?
Ha a Wikipédia nem hiteles, akkor mi van a Britannicával? Az tévedhetetlen?
Nem.
2005-ben a Nature tudományos magazin próbára tette a Britannicát és 42 tudományos szócikkét vizsgálva megállapította, hogy szócikkenként átlagosan 3 hibát találtak. A Wikipédiában pedig 4-et.
A két tudásbázis között a fő különbség az volt, hogy a cikk megjelenését követően a Wikipédiában napok alatt javításra kerültek a hibák, míg a Britannica esetében ezzel meg kellett várni a következő kiadást.
...és ez az írott tudásbázisok fő hátránya: a változás lassúsága, illetve a tudásanyag korlátozott mennyisége!
Hol sekélyesek, hol pedig elavultak.
A Wikipédia összességében a világ legjobb enciklopédiája, ezt nem lehet vitatni.
Egy IBM felmérés szerint a leggyakrabban látogatott (természetesen angol nyelvű) szócikkek esetében a véletlen és szándékos hibák átlagosan kevesebb, mint 4 perc alatt javításra kerülnek, hisz a milliónyi önjelölt szerkesztő teljes kontroll alatt tartja a rendszert.
Természetesen ez nem minden szócikkre igaz, viszont a fontosabb fogalmak esetében egyértelműen számítani lehet a Wikipédia pontosságára.
Összegzésképpen a Wikipédia és a Britannica szócikkeinek minőségét szeretnénk egy 10-es skálán értékelni, akkor a következő eredményre juthatunk:
Wikipédia - Minőség: 0-10-ig változik, átlagban 5.
Britannica - Minőség 5-9 között változik, átlagban 7.
No, de a Wikipédiában tízszer annyi szócikk található, mint a Britannicában!
(forrás: Chris Anderson: Hosszú farok HVG kiadó, Budapest 2006, 81-86.o.)
Szóval, ha épp szakdolgozatot írtok, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy a Wikipédiát felveszitek-e a források közé.;)
Aztán, ha a konzulens tiltakozik, akkor a kezébe lehet adni a könyvet vagy a következő cikket! |
Hozzászólások (1)
|
| 2007. 05. 21. | KOPI PLÁGIUMELLENŐRZŐ RENDSZER - TÉNYLEG MŰKÖDIK?
Hurrikánként söpört végig a magyar médián a SZTAKI által fejlesztett KOPI plágiumellenőrzőről szóló hír. Szinte nincs lap, rádió vagy tv ami ne szentelt volna pár sort vagy mondatot az ”új” csodának.
A ”korai fecskék” még mint valami új, szenzációs találmányról számoltak be a KOPI kapcsán. Az újabb tudósítások viszont már megjegyzik, hogy a SZTAKI immár 4. éve tökéletesítgeti a plágiumellenőrző rendszerét. (Szóval azért annyira még sem új találmányról van itt szó.;))
Valaha - nem tudom miért - én is azon többség közé tartoztam, akik feltétel nélkül hittek a médákban közölt vagy leírt hírekben. Aztán olvastam pár cikket, láttam pár riportot olyan témákról, melyek a szakdolgozatírással foglalkoztak és rádöbbentem, hogy kivétel nélkül mind tele van csúsztatással és valótlansággal. Így manapság már kigyógyultam a média fóbiámból és kritikus szemmel próbálok olvasni a sorok közt.
Tegyük ezt most együtt a KOPI plágiumellenőrző rendszer sikere kapcsán!
Az mára már kiderült, hogy baromság ezt a rendszert újdonságként beharangozni. (Azért 4 év m?ködést én már nem neveznék annak.)
Az is kiderült, hogy a neten lévő anyagok kapcsán nem tudja vizsgálni az eggyezöséget. A rendszer csak a saját adatbázisában lévő dokumentumokkal tud összevetést végezni.
Gondolom már az is nyilvánvaló, hogy a rendszer nem tud különbséget tenni az ”ollózás” és a pontos hivatkozások mentén végzett idézet között. (Tehát célszerű nem ”belevágni” a szakdolgozat mellékletébe olyan anyagokat, melyek esetleg már szerepelnek a KOPI adatbázisában, mert igen nagy egyezést fog kiadni válaszként!;))
A lényeg viszont most jön!
Egy 2006 januári cikk megemlít néhány számadatot a rendszer kapcsán, mintegy sokkolandó a közönséget.
- 861 regisztrált felhasználó!
- 1400 feltöltött dokumentum!
Számoljunk egy kicsit! Ez durván 2-3 év termése volt akkoriban.
Egy év alatt kb. mennyi szakdolgozat kerül leadásra a magyarországi egyetemeken, f?iskolákon? 70-80.000?
Egy év alatt!
Tehát eddig az évente képződött dokumentumok mindössze 1%-a került feltöltésre a KOPI rendszerébe!
Minden rendszer csak annyit ér amennyit a leggyengébb eleme.
A KOPI esetében pedig ez a leggyengébb elem az emberi tényező. A f?iskolák, egyetemek tanárai, akik nem töltik fel a hozzájuk kerül? szakdolgozatokat. (Tisztelet az 1% nak!)
Egyszóval a média által 4 év után végre felfedezett plágiumellenőrző program nem ér egy hajítófát sem, amíg az ”emberi tényező” területén nem történik változás!
Én legalább is így látom a dolgot.... |
Hozzászólások (1)
|
| 2007. 05. 12. | ÚJ PLÁGIUMKERESŐ KOLOMBUSZ TOJÁSA!
Tegnap emailben kaptam a hírt: Egy új plágiumkereső? program lett kifejlesztve, ami minden másolt anyagot megtalál! Az RTL Klub Híradójában szó lesz róla!
Az első gondolatom mindössze ennyi volt: Hmmmmmm…
Aztán azért visszakérdeztem: - Csak nem a SZTAKI KOPI-ja lett újra leporolva és felfedezve?
A hírhozó erre nem tudott válaszolni.
Mindegy, majd ránézünk erre az új plágiumkeresőre - gondoltam.
Este a tv előtt ültem és jött a szokásos csinnadratta: „Nem másolhatnak egymásról szakdolgozatot az egyetemisták a jövőben.” - Mondta Szell? István monoton hangon.
No lássuk! – gondoltam és hátradőltem a fotelben.
„Már m?ködik ugyanis az a számítógépes keres?program, amely kiszűri azokat a szakdolgozatokat, amelyek túlságosan hasonlítanak egy korábban beadott munkára.” – jött a magyarázat.
„Sokszor el?fordul, hogy a diákok az internetről letöltött, itt-ott talált információkat a forrás megjelölése nélkül idéznek” – mondta Tiszai Tamás, a Budapesti Műszaki Főiskola adjunktusa.
Ennyi a rövid riport és már jött is a gyors váltás: Tomcat előzetes letartóztatásban!
Akkor szerintem öntsünk tiszta vizet a pohárba.
A hírben tisztán látható volt, hogy szó sincs itt semmiféle új plágiumkereső programról, pusztán a 2004-ben debütált, SZTAKI által fejlesztett KOPI nevű rendszert fedezte fel az RTL Klub és a Debreceni Egyetem, úgy 3 éves késéssel.
A KOPI köszöni szépen már jó ideje m?ködik. Bárki kipróbálhatja a http://kopi.sztaki.hu/ címen.
Korábbi bejegyzésemben már írtam a KOPI-ról (akár hihetném azt is, hogy többen olvasták a bejegyzésemet, mint korábban gondoltam;)).
Véleményem szerint maga a rendszer jól m?ködik, de nincs belekalkulálva az emberi tényező.
Ugyan is a KOPI csak az adatbázisában fellelhet? dolgozatok kapcsán tudja lefülelni a plagizáló hallgatót.
A korábbi bejegyzésemben ezt írtam: „Összefoglalásképpen annyit lehetne írni, hogy az összes plágiumellenőrző rendszernek van egy gyenge pontja: Csak az adatbázisában már fellelhet? anyagokhoz tudja az ellenőrzésre feltöltött dolgozatokat hasonlítani. (Magyarul ha X dolgozatot Y már leadta és megvédte, de a sulija, konzulense nem töltötte fel a KOPI-ba, akkor Z nyugodtan leadhatja, hisz ha X dolgozat egyedi munka volt, akkor a rendszer nem fog a plágiumhoz elégséges egyezést találni.”
Már pedig én úgy vélem, jelenleg maximum minden 10. szakdolgozat kerül bele a rendszer adatbázisába. (…és ez a szám szerintem még igen csak túlzó!)
A plágiumellenőrzők kapcsán él az a téves képzet, hogy a netrő leszedett anyagok vonatkozásában is megtalálja a eredeti forrást. Halkan írom le: szerintem ez nem igaz.
Mire alapozom ezen véleményemet? Tapasztalat.
A szakdolgozatiras.hu letölthető anyagok menüpontjában található egy üzleti terv. (kb. 1-1,5 hónapja ott van) Ez az üzleti terv fel van töltve a KOPI adatbázisába is. A rendszer plágiumkereső funkciójának két keresési iránya van:
1.”Minden felhasználó dokumentumaival”
2. „Internetes adatbázissal (feltöltés alatt)”
Nos, tegnap a 2. keresési típust indítottam el, tudván, hogy a vizsgált üzleti terv fent van a neten.
A keresés eredménye a következő volt:
Üdvözli Önt a kopi.sztaki.hu!
Az Ön által indított plágiumkeresés befejeződött. A rendszer nem talált hasonló dokumentumot.
Ez szerintem egyértelműen bizonyítja azt, hogy a KOPI neten keres? modulja még tényleg „feltöltés alatt” van. (Már vagy 3 éve!)
Érdemes ránézni a rendszerhez tartozó fórumra is. Halott az egész. Csak most, a média által keltett hullámok kapcsán támadt fel pár bejegyzés erejéig.
Már pedig a KOPI sikere szervesen kapcsolódik a felhasználók aktivitásához! Ha nincsenek feltöltések, akkor a rendszer adatbázisa pang, nincs mihez vetnie az ellenőrzésre feltöltött anyagokat…
A KOPI rendszer különben igen jó kezdeményezés. Ha minden főskola és egyetem hivatalból felkarolná, teljes mértékben felszámolhatóvá lehetne tenni azt a jelenleg még működő rendszert, melyben egy szakdolgozat akár 2-3-4 főiskolát, egyetemet is megjárhat.
Mit kellene ehhez tenni?
Ha valakit érdekel, egy új bejegyzésben leírom!;)
u.i. Most olvasom, hogy az Origo is lecsapott a témára. Ők az RTL Klubnál lényegesen jobban írták meg a ”hírt”.
...és végre megkaptam az általam kíváncsian várt adatot!
A KOPI rendszerében 861 regisztrált felhasználó és 1400 (!!!) feltöltött anyag található. (2006-os adat.)
Ezen utóbbi szám magáért beszél. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszer 3 éve üzemel és az RTL Klubon közölt interjú szerint csak a Debreceni Egyetemen 4000 szakdolgozat kerül évente leadásra!
Van itt még min dolgozni...
|
Hozzászólások (11)
|
|
|
|
|
Kapcsolat